Az új légkondicionáló mérete több szempontból is kulcsfontosságú: nem csupán a komfortérzetünk, de a pénztárcánk is bánja, ha nem a megfelelő teljesítményű klímát választjuk. Összeszedtük, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a vásárlásnál.
Ha a légkondicionáló túl kicsi az otthonunk méretéhez képest, akkor a forró napokon nem tudja kellően lehűteni a lakást. A túlméretezett berendezés pedig – amellett, hogy fölöslegesen drága – túl gyakran fog be- és kikapcsolni, ezáltal pedig energiát pazarol. Ráadásul nem képes hatékonyan párátlanítani a lakást, így az melegebbnek tűnik, ami rontja a komfortérzetünket.
Alapterület és teljesítmény
A klíma kiválasztásánál a kiindulási pont a lakás alapterülete lesz, amit az egyéb – építészeti és használatbeli – tényezők tovább árnyalnak. Természetesen csak a hűtendő, ajtókkal, falakkal körülhatárolt helyiségek alapterületével kell számolni. Ha például a 80 négyzetméteres lakásból csupán a 25 négyzetméteres nappalit szeretnénk hűteni, akkor ehhez kell illeszteni a légkondicionáló teljesítményét.
Lakossági felhasználásra a leggyakoribbak a 2,5 kW-os, a 3,5 kW-os és az 5 kW-os hűtőteljesítményű klímák. 20-24 négyzetméteres hűtendő alapterületig elegendő a 2,5 kW-os légkondicionáló (ha nincs extrém hőterhelés). 30-40 négyzetméteres teret megbízhatóan lehűt a 3,5 kW-os klíma. 40-60 négyzetméter alapterületű, egy légterű helyiség hűtésére ajánlható az 5 kW-os klíma. Az ennél nagyobb vagy osztott tereket pedig célszerű több kisebb teljesítményű klímával hűteni az egyenletesebb hatás eléréséért.
Egyéb építészeti adottságok
A lakás méretén túl az épület adottságai is befolyásolják, hogy mekkora klímára lesz szükségünk. A szakemberek a következő szempontokat veszik figyelembe:
- a lakás belmagassága
- az épület tájolása (benapozottsága)
- az épület kora
- környező hőterhelés (másik lakás van-e alatta, fölötte, lapos tetős, sátortetős, esetleg tetőtéri a helyiség)
- ablakok mérete, kora és tájolása
- falvastagság, határoló falak elhelyezkedése és benapozottsága
- a szigetelés minősége, illetve az árnyékolási lehetőségek (a szigetelés addig segít, amíg nincsen tartós meleg)
- a környék jellege (zöldövezet, vagy sűrűn beépített városi környezet)
Egyéni igények
A beltérben működő elektromos vagy gázüzemű eszközök, illetve az emberi tényező tovább árnyalják a képet. Gondoljuk végig, hogy a lakásban milyen, rendszeresen használt berendezések termelnek hőt (számítógép, televízió, lámpák-fényforrások, konyhai készülékek és egyéb műszaki cikkek). Ne feledkezzünk meg az egy időben általában otthon tartózkodó családtagok hő- és párakibocsátásáról sem.
Végül azt is gondoljuk át, hogy jellemzően milyen hőmérséklet-különbséget szeretnénk elérni: elegendő, ha csupán néhány fokkal lesz hűvösebb a természetesnél, vagy ragaszkodunk egy stabil, pl. 21 °C-os hőmérséklethez. Mivel a sok tényező együttesével laikusként nem könnyű számolni, az igényeinkhez legjobban passzoló klíma kiválasztását érdemes szakemberre bízni.
