A ház vagy a lakás korszerű szigetelésével nemcsak a fűtésre és hűtésre szánt energiával spórolhatunk, de komfortérzetünk is jelentősen javulhat.
Induló cikksorozatunkban az épületszigetelés legfőbb tudnivalóit járjuk körül. 1. rész.
Az épületek hőszigetelése az 1973-as olajválság nyomán, a hetvenes-nyolcvanas években került a figyelem fókuszába. A cél az volt, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással emelkedjen az épületek komfortfokozata, és csökkenjen az energiafelhasználás. Az egyre növekvő energiaárak, a föld fosszilis energiahordozó-készletének végessége és a klímavédelem miatt manapság még nagyobb a hangsúly az épületek korszerű hőszigetelésén. Ezt európai uniós irányelvek, illetve az új építésű házakra vonatkozó hazai jogszabályi előírások is megerősítik. Ma már az is egyértelmű, hogy az épületek hőszigetelésével nagy mértékben hozzájárulhatunk a környezetszennyezés csökkentéséhez.
A szigetelés gátolja a hőmozgást
Az épületek szigetelésére azért van szükség, hogy csökkenjen a külső és belső tér közti hőátadás: nyáron ne forrósodjon fel a belső tér, télen pedig bent maradjon a hő. Az épületek hővesztesége a szigetelés minőségétől, állapotától függően meglehetősen eltérő lehet. Az arányok általában a következőképpen alakulnak:
- 30–40% a falakon keresztül
- 20–30% a tetőn keresztül
- 15–25% az ablakokon át
- 10–15% a padlón, födémen keresztül
Bizonyos tényezők jelentősen befolyásolhatják ezeket az arányokat. Ha például az épület nagy üvegfelületekkel rendelkezik, a nyílászárók szigetelése pedig nem megfelelő, az ablakokon, ajtókon keresztül távozó hő az összes hőveszteség 40-50 százalékát is kiteheti.
Ezek a jelek utalnak arra, hogy a szigetelés korszerűsítésére van szükség
- Idősebb az épület – Ha a ház, amelyben élünk, több mint húszéves, akkor érdemes ellenőrizni a szigetelést.
- A hőmérséklet szobánként ingadozik – Ha bizonyos helyiségek indokolatlanul hidegebbek vagy melegebbek a többinél, akkor szintén probléma lehet a szigeteléssel.
- A közüzemi számla az egekbe szökött – Számos olyan külső tényező van, amely egy-egy hónapra megemelheti az energiaszámlát, de ha az elmúlt években kiugró a növekedés, akkor elképzelhető, hogy a szigetelés korszerűsítésére van szükség.
Meglévő épületeknél a szigetelési munkálatok megkezdését megelőzően hőkamerás vizsgálatokat szoktak végezni, hogy pontosan kiderítsék, az épület melyik részén mekkora a hőveszteség, hol vannak hőhidak, tehát milyen típusú és vastagságú szigetelésre van szükség.
A hőhidak – más néven energiaelnyelő lyukak – előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energia egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el.
A hőszigetelés kedvező hatásai
- Csökken az épület károsanyag-kibocsátása.
- Csökken a belső terek hőingadozása.
- Csökken az évszakok váltakozásával és a napi hőingadozással járó, az épületszerkezetre ható hőterhelés.
- Megszűnnek a hőhidak és az esetleges páralecsapódások.
- Csökken a fűtési energia.
- A falak belső felületi hőmérsékletének megemelkedése miatt növekszik a komfortérzet.
