Miközben a villamos energia mindennapi életünk szerves részét képezi, a villamosenergia-fogyasztás világszerte komoly aggodalomra ad okot. Szakemberek úgy látják, a villamosenergia-fogyasztás felelős kezelése érdekében a háztartások és a kormányok egyaránt hasznot húzhatnak a H-tarifa alkalmazásából.
Mi az a H-tarifa?
A H tarifa egy, az igénybe vehető áramdíjak közül, emellett még választható az A1, A2, B és Geo tarifa. A törvényhozók eredetileg azért hozták létre, hogy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiaforrásokból, például a napenergiából kiépített fűtési rendszereket.
Ez a kedvezményes tarifa jellemzően a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható. A legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben: fűtési célra a legkedvezményesebb áron
csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe.
A díja 23,5 Ft/kWh, és mint fent is írtuk, ebben az esetben a fűtési idény ideje alatt nem alkalmazzák a lakossági piaci árakat. A H-tarifa létezik mindemellett a fűtési idényen kívüli is, ekkor maximum évi fogyasztásra is 2523 kWh fogyasztásig, ez 35,2 Ft, felette pedig 70,1 Ft. (Az árak bruttó árak és a 2022 augusztus 8. utáni állapotot tükrözik.)
H-tarifa: ha előbb adsz, azután kapsz
Bár egypár országban akár különleges óradíjként is tekinthetünk a H-tarifára, ott elsősorban a csúcsfogyasztás optimalizálása miatt vezették be az ilyen elnevezésű díjazást.
Magyarországon, a 2010-es rendelet óta kizárólag a hőszivattyút és megújuló energiát alkalmazó felhasználók választhatják a H-tarifát.
Ha belegondolunk, ez gyakorlatilag a nyári és a hálózatba visszatáplált megújuló áramtermelés ellensúlyozása, azaz aki beletesz, tehát saját eszközökkel termel energiát, az egyfajta ajándékként, télre kedvezményes árral használhatja fűtési célú berendezéseit, így például fűtésre is alkalmas klímáját.
Az elmúlt hónapokban a megújulókat felhasználó lakossági fogyasztók csak kapkodták a fejüket a nullszaldós elszámolás kapcsán. Ebben az esetben ugyanis korábban elérhető volt, hogy ha valaki több áramot termel nyáron megújuló energiákból, mint amit el is fogyaszt abban az időszakban, tehát lényegesen és célzottan felültervezték a beruházást (értsd több napelemet tettek fel, mint ami áramigénye volt a háztartársnak), akkor azt a pluszt, amit nyáron betáplált a villamosenergia-hálózatba, azt a mennyiséget télen beszámíthatta a fogyasztásába, így csak a különbözetet kellett megfizetnie. Na, ennek most vége lett.
Az Európai Parlament és a Tanács 2019/944 számú irányelve szerint 2024. január 1-től nem lehet már szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. De ez csak az új létesítéseket érinti majd, valószínű, hogy a már meglévő, és a még 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező háztartási méretű napelemes rendszerekre a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) a rendszerek élettartamának végéig változatlanok maradnak.
De miért is fontos ez? Mert a megújuló energiát és hőszivattyút használók számára így csak a H-tarifa maradt alacsonyabb áramdíj elérésére.
A hőszivattyú áramfogyasztásáról itt írtunk bővebben.
Hogyan lehet igényelni a H-tarifát?
A szolgáltatónál elérhető az igénylőlap, amelyhez be kell nyújtani a csatlakoztatni tervezett készülékek, berendezések adatlapját – írja az E.ON, amely társaságnál itt lehet elindítani a H-tarifát.
A társaság felhívja a figyelmet, hogy a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el és a bekötés során egy külön mérőt kell majd felszerelni, mivel nem leválasztható, külön mérhető áramkörre szükséges bekötni, egy két tarifás mérő segítségével.
Az ügyintézést általában lehet személyesen és online is intézni – szedte össze a legfontosabb információkat a Daikin.
Az igénybejelentő nyomtatvány mellett a következő dokumentumokat kell hozzá csatolni:
-
mérőhely kialakítását igazoló nyomtatvány;
-
igénybejelentő nyomtatványcsomag;
-
kivitelezői nyilatkozat a klíma- vagy hőszivattyúszerelőtől, benne a kivitelező cég, az igénylő és a gép adataival;
-
a gép (klíma, hőszivattyú) műszaki paraméterei (mérnöki kézikönyv az adott típusú géphez vagy részletes műszaki információkat tartalmaző műszaki adatlap);
-
energiacímke;
-
a klíma, hőszivattyú CE-megfelelőségi nyilatkozata (kivitelező klíma- vagy hőszivattyúszerelő le tudja tölteni a gyártó honlapjáról.)
Egyre többen állnak rá a hőszivattyúk esetében a H-tarifára
A 2022-es nyári rezsibomba után lassan, de elkezdtek rendeződni az energiafelhasználási szokások. Sokan érzékelhetően megtakarításba fogtak, magasabbra tekerték a klímát nyáron, és alacsonyabbra a fűtést télen.
“A körülményekre tekintettel várhatóan a továbbiakban is folytatódik a H árszabás használatának növekedése, ami a vezérelt tarifás szolgáltatás esetében sem lenne meglepő.
A hőszivattyúk számára elérhető H tarifás felhasználási helyek és fogyasztás aránya az egészhez képest viszont jelentős, 40 százalék fölötti bővülést mutatott tavaly.
A trendet elsősorban az európai gázellátás kilátásai, a hazai rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak jövőbeli sorsa, valamint az alternatív fűtési megoldásokra vonatkozó szabályozási, támogatási környezet alakulása befolyásolja.” – írta a portfolio.hu január végén.
