A szmog és a finom por rendszeres belélegzése egészségügyi kockázatokat jelenthet számunkra. Köztudott, hogy ezek a szennyező anyagok gyakoribbak a nagyvárosokban.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján hazánkban 69,5 százalék a városi lakosság aránya. Ami azt jelenti, hogy ez a probléma megközelítőleg 7 millió magyart érint.

A légszennyezettségi mutatóra vonatkozó határértékek túllépése napjainkban egyre nagyobb problémát jelent. Felmerül a kérdés, hogy mi az a szmog, hogyan keletkezik, és mindenekelőtt milyen következményekkel jár, és hogyan védekezzünk ellene.
A légszennyezettség aktuális szintje sajnos a nagyvárosokban hosszú távon már káros egészségünkre. A légszennyezettségért pedig a szmog a felelős. A szmog eredetileg a füst ( angolul smoke) és a köd ( angolul fog ) szavak összetételéből származik. Manapság a szmog kifejezést sokkal általánosabban használjuk, és a káros kibocsátás által okozott légszennyezés többféle típusát jelöljük vele. A szmog három típusra osztható: „klasszikus” téli szmog, nyári szmog és az elektroszmog.

A „klasszikus” szmog

A téli szmogot a levegőszennyező anyagok, a korom és a kén-dioxid okozzák. Ezek a káros anyagok a szén elégetése során keletkeznek. Ez a légszennyezés régóta ismert, szinte azóta, hogy szénnel fűtünk, széntüzeléssel hajtottuk gépeinket. Az ipari fejlődésnek köszönhetően a tiszta korom és kén-dioxid koncentrációja jelentősen csökkent az elmúlt években. De még ma is megfigyelhetők párafelhők a nagyvárosok és ipari telephelyek felett, amelyek a kormot, kén-dioxidot és más káros gázokat, például szén-monoxidot tartalmaznak. Ezeket a szennyező anyagokat többnyire ipari üzemek, hőerőművek, fatüzelésű családi házak gázai okozzák.
Egy ilyen meglévő ködfelhő egyértelmű jele a környezetszennyezésnek, de még nem a szmognak. A szmog kialakulását a csekély légmozgással járó időjárási helyzet segíti elő, és amennyiben ez megtörténik, akkor beszélhetünk szmogról.

Nyári szmog

Ha a talaj közelében fokozott ózonképződés tapasztalható, akkor nyári szmogról beszélünk. Ezt fotokémiai szmognak vagy Los Angeles-i szmognak is nevezik. Los Angelesben tapasztalták először az 1940-es években, innen az elnevezés. Itthon a nyári szmogot az 1980-as években figyelték meg először.
Az ilyen típusú szmog kialakulásához bizonyos időjárási viszonyoknak kell bekövetkezni. Ebben az esetben több napig tartó kánikuláról, szélcsendről, alacsony páratartalomról van szó. Az intenzív UV-sugárzás olyan szennyező anyagokkal egyesül, mint a nitrogén-oxidok, hidrogén-peroxidok és szén-monoxid. Ez növeli a fotooxidánsok, például az ózon koncentrációját. A nitrogén-oxidokat mindenekelőtt a járművek és az erőművek bocsátják ki.

A nyári szmog egészségügyi határértéke itthon 120 mikrogramm / köbméter / 8 óra. Megkülönböztetünk ezen kívül tájékoztatási és riasztási határértéket. A riasztási határérték 240 mikrogramm / köbméter / 8 óra.

Az elektroszmog

Lakásunkban, irodánkban található elektromos készülékek légszennyezést okoznak. Hogyan? Elektromos és mágneses mezők keletkeznek elektromos vezetékek és eszközök, például televíziók, okostelefonok, mikrohullámú sütők és elektromos tűzhelyek közelében. Az elektromos és mágneses mezők fokozott előfordulását szintén levegőszennyezésnek tekintjük. Az elektroszmog okozta egészségkárosodások még mindig vitatottak. Az eletroszmognak is van egészségügyi határértéke, ami jelenleg az Európai Unió szabályozása szerint 28 V/m. Ezt a határértéket, amelyet hazánkban az NMHH felügyel, a szakhatóság még nem találkozott olyan esettel, amikor a lakossági területen a sugárzás átlépte volna ezt a kritikus értéket.

A szmog egészségügyi kockázatai

A szmoggal összefüggő káros részecskék belélegzése egészségügyi következményekkel járhat, mint például szív- és érrendszeri valamint légúti megbetegedések. Vannak arra utaló jelek is, hogy a szmog a szaglóidegen keresztül bejuthat az agyba. Ezáltal a memóriánk károsodhat, különösen azoknál a gyerekeknél és időseknél lehet ez káros, akik nagy mennyiségű szennyezett levegőnek vannak kitéve.
Különösen veszélyeztetett kockázati csoportot alkotnak szmog esetén azok, akik életkortól függetlenül már valamilyen légúti betegségben, például asztmában szenvednek. A légszennyező szmog hatására előfordulhat, hogy ezek a tünetek, betegségek súlyosbodnak. A légtérbe kerülő nitrogén-dioxid pedig fejfájást, szédülést és légszomjat okozhat.

A megoldás

A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát akkor rendeli el a hatóság, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációjának 3 egymást követő 1 órás átlaga 2 egymást követő 24 órás átlaga meghaladja a határérték rendeletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket. Ebben az esetben nem ajánlatos a nyitott nyílászárók alkalmazása, viszont a beltéri levegőcsere érdekében fontos a megfelelő szellőzés.
Sokan azt javasolják, hogy télen többször röviden, de intenzíven kell szellőztetni. Igen ám, de melyik a rosszabb? Az elhasznált beltéri vagy a kültéri szmogos, egészségkárosító levegő? Javaslatunk, hogy használjon klímaberendezést, amellyel nyáron hatékonyan tud hűteni, télen pedig fűteni. A klímaberendezések megfelelő szűrővel rendelkeznek, hogy tiszta levegőt juttassanak a beltérbe. A légkondicionáló használatával tudjuk hatékonyan szabályozni a szoba hőmérsékletét, amely ne legyen 22 foknál magasabb, és a helyiség levegője ne legyen túl száraz. A klímaberendezésekkel a minimálisra csökkenthetjük a manuális szellőztetés szükségességét.

Ügyeljünk arra, hogy ne tegyük ki magunkat rendszeresen magas szintű légszennyezésnek. Az erősen szennyezett városrészekben az olyan berendezések, mint a légtisztítók, a decentralizált szellőzőrendszer, a klímaberendezés nagy segítséget nyújtanak a szmog elkerülésében.