A légkondicionáló rendszer lényegében úgy működik, mint a hűtőszekrény. A különbség talán csak annyi, hogy a légkondinak sokkal nagyobb helyiségeket kell hűteni, sőt manapság már fűthetünk is vele.
Egy légkondicionáló berendezés annyi áramot fogyaszt 30 nap alatt, mint egy egész évben működő hűtőszekrény. De pontosan mennyit is fogyaszt egy légkondicionáló?
Az energiahatékonyság fontossága
Mikor berendezést választunk megnézzük milyen energiafogyasztással rendelkezik a klíma, vagy kizárólag az ár alapján döntünk? Mert több, kedvező árral rendelkező légkondicionálóról beszereléskor kiderül, hogy magas energiafogyasztással működnek. Vásárláskor figyeljünk az áramfogyasztásra, mert a klímaberendezés típusától függően jelentős különbségek vannak az energiahatékonyságban és az energiafogyasztásban.
A hazai ingatlanokban többnyire kétféle készülék típussal találkozunk: split klímaberendezéssel és monoblokkos légkondicionálókkal.
Tévhit az is, hogy a nagyobb teljesítményű klímaberendezés magasabb villanyszámlával jár.
Milyen klímaberendezést válasszunk?
A split klíma berendezések viszonylag drágák, áruk minimum 200 ezer forint körül mozog. A szakemberek szerint viszont ezeket a berendezéseket a legolcsóbb üzemeltetni. A jó split klímák kevesebb mint 100 kilowattórát fogyasztanak nyáron. Ez évente körülbelül – 2021 év végi díjakkal szólva – 35 300 forint villamosenergia költségnek felel meg. (Áramdíj összesen 35,30 Ft/kWh, bruttó az EON 2021.04.01-től érvényben lévő lakossági ügyfelek számára közzétett tájékoztatása alapján). A split klímák vagy másnéven osztott klímaberendezések körülbelül 7 perc alatt hűti le a 14 négyzetméteres beltéri helyiséget 35-ről 24 Celsius fokra.
A mobil klímákat, az úgynevezett monoblokkos készülékeket már 60 ezer forintért is lehet vásárolni, de ezek a berendezések sokkal kevésbé hatékonyak, sok áramot fogyasztanak. Nyáron körülbelül 140-250 kilowattóra fogyasztással számolhatunk mobil klíma használata esetén. Az ilyen típusú berendezéseknek sokkal tovább kell működnie ugyanazért a hűtési teljesítményért, mint a split klímáknak. Ez nem meglepő, mert a mono készülékeknél az ablak mindig résnyire nyitva marad, így hűtés közben folyamatosan kintről meleg levegő áramlik be a helyiségbe.
Számoljuk ki pontosan mennyibe is kerül nekünk a klímaberendezés! Ezzel a képlettel kiszámíthatjuk a légkondicionáló rendszer éves villamosenergia költségét:
Teljesítmény wattban x Napi üzemidő órákban x Működési napok az évben = Energiafogyasztás kilowattórában/év
Energiafogyasztás kilowattórában x villamosenergia kilowattóránkénti ára ( 35,30 Ft/kWh) = áram költség forintban/év
Mely tényezők befolyásolják a klímaberendezés áramfogyasztását?
A kültéri és beltéri hőmérséklet, az üzemidő, a berendezés típusa, hány fő tartózkodik a helyiségben illetve milyen elektronikus eszközök találhatóak a lakásban és azok milyen hőkibocsátással működnek. Vegyük is sorra ezeket a tényezőket:
Külső hőmérséklet:
A kompresszornak magasabb hőmérsékletre kell összenyomni a hűtőközeget, mint a külső levegő, ami azt jelenti, hogy minél magasabb a nyomás, annál melegebb a levegő.
Beltéri hőmérséklet:
Minél több hőt kell elszívni a helyiségből, annál tovább kell működnie a légkondicionáló rendszernek, amely nagyobb energiafogyasztást jelent.
A hűtőberendezés üzemideje:
Egyszerű rendszerek, amelyek hűtési kapacitása nem szabályozható, addig hagyják járni a kompresszort, amíg el nem éri a kívánt beltéri hőmérsékletet. Ha a szoba hőmérséklet ismét emelkedik, a kompresszor újraindul. Minél kisebb a különbség ezek között a hőmérsékletek között (hiszterézis), annál gyakrabban kell a kompresszornak elindulnia és annál több áramot használ.
Légkondicionáló típusa:
A helyiségből beszívott levegőt hűtőközegként használó, ablak tömlőn keresztül kivezető kisméretű, mobil monoblokk rendszer energetikailag nem olyan hatékony, mint az osztott rendszer. Ezért, ha tehetjük használjunk magas COP és EER értékkel rendelkező split klima berendezést. Hosszú távon biztosan megéri a split klíma, hiszen jóval kevesebb áramot fogyaszt.
Inverter:
A modern klímaberendezések inverterekkel rendelkeznek, melyek szabályozzák a kompresszor teljesítményét. Ez felváltja a fent leírt „start-stop” műveletet, amely folyamatos működést jelent, és minimalizálja a szükségtelen indítási fázisokat. Ebben az esetben csekély hűtési teljesítménnyel kell számolnunk, ami egyenesen arányos az alacsonyabb energia költséggel.
Ablakfelületek mértéke:
A házunk, lakásunk falhéjazatába beépített nagy üvegfelületek biztosítják a sok fény beáramlását, amely nagy mennyiségű hővel is jár. Nem hiába találhatunk a mediterrán országokban kis ablakokkal rendelkező házakat, amelyeket közel építettek egymáshoz.
Mennyi elektronikus készülék található lakásunkban:
A helyiségben található elektronikus eszközök folyamatosan hőt bocsátanak ki, amelyek, ha kismértékben is de felfűtik a belteret.
Javaslatunk, hogy ha a klímát szeretnénk vásárolni, figyeljünk az energiahatékonyságra. Vásároljunk A +++ energiahatékonyságú klímaberendezést, amelyek jelenleg a legjobbak. Konkrét igény esetén keressék szakembereinket, akik szívesen segítenek a megfelelő kapacitással rendelkező berendezés kiválasztásában és beszerelésében.
