Sokszor, sok mindent lehet hallani a klímákról. Most pontokba szedtük azokat a tévhiteket, amelyekkel a klímaszerelők leggyakrabban találkoznak munkájuk során, és leírjuk, mi a helyzet a valóságban.

1. A klímahasználat huzattal jár

A modern klímaberendezéseknél már nem kell tartani ettől. A precíz befúvásnak köszönhetően a készülék lamellázata a mennyezetre irányítja a légáramot, így a hűvösebb levegő felülről, zuhanyszerűen árasztja el a helyiséget. Az intelligens szenzorokkal rendelkező klímák az emberi aktivitás mértékét is képesek érzékelni, és a magas aktivitású zónákba terelik a légáramlást, illetve szabályozzák a hőmérsékletet. Az sem mindegy, hogy hová helyezzük a beltéri egységet: a stabil komfortérzet biztosítására érdemes szakember tanácsát kérni.

2. Kiszárítja a levegőt 

Egyes készülékeknél hűtéskor már választhatunk olyan üzemmódot is (Mild Dry), ami az egyszerűbb klímaberendezésekhez képest akár 10 százalékkal magasabb relatív páratartalmat biztosít a helyiségben. Ezzel elkerülhetjük a szem- és torokszárazság kellemetlen tüneteit.

3. Használata allergiás reakciót vagy asztmát okoz

A megfelelően rendben tartott klíma önmagában nem okoz asztmát, sem más betegséget. A modern készülékek szűrőberendezései tisztítják is a helyiség levegőjét, így jótékony hatással vannak az allergiára vagy az asztmára.
Az elhanyagolt készülékek azonban valóban veszélyesek lehetnek: a piszkos szűrő a pollenek, gombák, penészspórák és baktériumok melegágya, ami a szem, az orr és a torok irritációját, sőt asztmarohamot kiváltó allergéneket, vagy influenzaszerű megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat juttathat a szoba légterébe.

4. Legionárius betegséget okozhat

A nagy épületek elhanyagolt központi légkondicionáló berendezései valóban veszélyt jelenthetnek. Amikor az Amerikai Légió 1976-os kongresszusának résztvevőinél súlyos tüdőgyulladás lépett fel, a kutatók a szálloda levegőjében kimutatták a fertőzést okozó baktériumot. A kór „legionárius betegségként” került be a köztudatba, a baktérium pedig a Legionella pneumophila nevet kapta. A veszélyes kórokozók nem a klímaberendezés miatt jöttek létre, de a légkondicionáló rendszer szórta szét a hotel levegőjében. Ezek a baktériumok pangó vízben élnek, de a klímaberendezésekben csak akkor tudnak elszaporodni, ha egyáltalán nem tartják karban a szellőzőrendszert, és a szűrőt sem tisztítják.

5. A klíma zavaróan hangos

A korszerű technológiának köszönhetően a modern klímaberendezések már korántsem olyan zajosak, mint korai elődeik. Egy átlagos klíma maximális zajszintje 40-50 dB körül alakul, de ezt a zajszintet csak akkor bocsátja ki magából, ha maximális teljesítményen és maximális ventilátor fokozattal üzemeltetjük, és ezt több okból is jobb elkerülni. Összehasonlításképpen: egy átlagos otthon alapzajszintje (beszélgetés nélkül) 50 dB körüli. A korszerű klímák között nem ritka a 20 dB zajszinttel üzemelő beltéri egység sem. Az inverteres technológia pedig lehetővé teszi, hogy a kültéri egység zajszintje kövesse a belső használat intenzitását, ami kívül is jelentős zajszintcsökkenést eredményez. Egy jó szerelő tudni fogja, milyen falra és hogyan kell felszerelni a készülék kültéri egységét, hogy annak működése a legkevesebb zajjal járjon.

6. Klímával fűteni drága és környezetszennyező

A fűtésre is alkalmas klímaberendezések mérhetően hatékonyabbak, mint a hagyományos villanyradiátor vagy akár a központi fűtés. Kevesebb energiát igényelnek, a károsanyag-kibocsátásuk is kisebb, és még a pénztárcánkat is kímélik.