A legtöbb ember azért vásárol klímaberendezést, hogy a forró nyári hónapokat elviselhető környezetben töltse otthon. De ma már sokan azt is számításba veszik, hogy a készülékkel fűteni is lehet.
Vajon tényleg érdemes téli-nyári berendezésként tekintenünk a klímára?
A válasz határozott igen. A reverzibilis, vagyis megfordítható, hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas készülékeket érdemes egész évben használni; ezekkel a modern klímaberendezésekkel nyáron és télen egyaránt tetszés szerint szabályozhatjuk a belső hőmérsékletet.
Hogyan fűt?
A hőszivattyús klímaberendezések az egyik helyről a másikra szállítják a meleget – ezen az elven hűtik a szobát. Ha ez így van, akkor a folyamat megfordításával (amihez egy négyjáratú szelepre van szükség) a beltér fűtésére is képesnek kell lenniük. Fűtés üzemmódra állítva a készülék kint hűteni fog, és a kültérben összeszedett meleget bent leadja – így a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia a lakás levegőjét fogja felfűteni. A modern klímák már ebben is nagyon hatékonyak: 1 kW villamos energiából akár 5 kW hőenergiát képesek beszivattyúzni.
Hány fokig fűthetünk klímával?
A régi, on/off rendszerű berendezések használatát nagyjából 0 fokos külső hőmérsékletig javasolták a szakemberek. Ezzel szemben az inverteres készülékek -10, -15, esetleg -20 fokos külső hőmérsékletig is képesek a fűtésre – ám ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegben folyamatosan hatékonyan üzemelnek.
Ha kizárólag klímával szeretnénk megoldani a fűtést, akkor kifejezetten fűtésre optimalizált berendezést kell vásárolni. Ezekkel a készülékekkel akár -15, -30 fokos külső hőmérsékletig lehet fűteni jelentős teljesítménycsökkenés nélkül. Ráadásul temperáló funkcióval is rendelkeznek, vagyis jellemzően +8 fokra is beállíthatók, ami tökéletesen elegendő az épület állagának megóvásához.
Ezek a készülékek automatikus csepptálcafűtésre is képesek. Erre azért van szükség, mert hideg időben a fűtés során a kondenzvíz ráfagy a kültéri egység hőcserélőjére, amit a készülék meghatározott időnként leolvaszt. De ha a leolvadt víz nem képes távozni, akkor fokozatosan vastagodó réteget képezve belefagy a készülékbe. A jég akár rövid időn belül elérheti a ventilátorlapátot, ami a készülék meghibásodását okozza.
Milyen további előnyei vannak a klímás fűtésnek?
Kedvező beruházási költséggel, akár egy nap alatt teljesen kiépíthető egy családi házas rendszer, amivel a hűtés és a fűtés is megoldható. A berendezés jellemzően hosszú élettartamú, por- és füstmentes – sőt tisztítja a beltéri levegőt –, és még napelemes rendszerhez is csatlakoztatható. Ráadásul a légkondicionálók karbantartása általában kisebb költséggel jár, mint a gázkazánoké.
Mennyire gazdaságos a klímát fűtésre használni?
Az átlagos berendezések használatával nagyjából a gázfűtéssel megegyező költségekre számíthatunk. A jobb hatékonyságú, magasabb SCOP-értékkel rendelkező készülékek azonban kedvezőbb áron is befűtik a lakásunkat.
Kiegészítő megoldás is lehet
Ha a klímát a gázfűtés mellé telepítjük, akkor ötvözhetjük a két rendszer előnyeit. Minél kevésbé van hideg kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát úgy érhetjük el a legnagyobb megtakarítást, ha a fűtési szezon elején és végén klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk. Ilyenkor nincs is szükség minden szobában egy-egy klímára, ha nyitva hagyjuk az ajtókat, akkor a központi helyiségben lévő készülék be tudja fűteni az egész lakást.
