A munkahelyi klímahasználat sok esetben vita tárgya, amelynek egyik oka, hogy nők és férfiak másképp érzékelik a hőmérsékletet. De van-e mindenki számára jó megoldás?
A klíma egyre elterjedtebb számos kereskedelmi és vállalati munkahelyen, hiszen számottevő előnnyel jár az alkalmazottak, a vezetők és a tulajdonosok számára. A légkondicionálásnak azonban vannak bizonyos hátrányai, amelyeket a telepítés előtt érdemes figyelembe kell venni.
A klíma előnyei a munkavállalók számára
Kánikula idején a hűvösebb hőmérséklet jobb komfortérzetet eredményezhet, ami növelheti a termelékenységet. Ezenkívül a légkondicionálás megelőzi a túlzott hőség okozta egészségügyi kockázatokat, és csökkenti a kinti forróság okozta figyelmetlenséget, miközben jelentősen növelheti a munkatársak munkamorálját.
A klíma előnyei a vezetők és a tulajdonosok számára
A munkahelyi légkondicionáló berendezés beépítése csökkentheti a munkavállalók hiányzási arányát, mivel kevesebb napot veszítenek a hőség okozta kimerültség vagy kiszáradás miatti betegség miatt. Továbbá a modern hűtőrendszerek általában energiatakarékosabbak, mint a régebbi modellek, miközben megfelelő hűtési teljesítményt biztosít.
Persze ne feledkezzünk meg vállalkozás ügyfeleiről sem, akik jó eséllyel értékelni fogják, hogy egy kellemes hőmérsékletű környezetbe léphetnek be ahelyett, hogy egy fullasztóan forró üzlethelyiségben tárgyalnának számukra fontos vásárlásokról, beruházásokról.
“Én fázós vagyok, én meg kifejezetten bírom a hideget!”
A komfortosság fontos szempont a klímahasználat közben is, azaz az egy helyiségben tartózkodó közösség tagjai akár más és más hőmérsékletet, páratartalmat preferálhatnak. Alkattól, nemtől, kortól függően akár jelentősen eltérő igények merülhetnek fel, amely adott esetben feszültséget is okozhatnak a munkahelyeken, ahol egyébként majdnem a második legtöbb időt töltjük életünk során.
Szakemberek általánosságban azt szokták javasolni,
a kinti hőmérséklethez képest maximum 8-10 fokkal legyen hűvösebb a helyiségben, amelyben tartózkodunk.
Ez nemcsak energiatakarékossági szempontok miatt fontos, hanem egészségünk miatt is, ugyanis ha hosszabb időt töltünk egy klimatizált helyiségben, onnan kilépve hamar egyfajta hősokkot kaphatunk, amely nagyon megterhelő a szív- és érrendszer számára, és könnyen rosszullétet okozhat.
Kutatás: a nők magasabb hőmérséklet mellett, a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban
“Egy több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők.
Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.” – írja cikkében az Octogon építészeti szakportál.
A szerző szerint az se mindegy, milyen típusú munkát végzünk, ugyanis “a relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, húszfokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat”.
Kompromisszumot kell kötni, nincs más megoldás
Ahhoz, hogy minden, egy helyiségben tartózkodó munkavállaló komfortosan érezze magát, és az egészsége se kerüljön veszélybe, nemkülönben a teljesítményét is maximalizálni tudjak, szükséges a közös megállapodás a klímahasználattal kapcsolatban.
Ha már van az internettel kapcsolatos etikett, a “netikett”, érdemes akár belső szabályzatban is rögzíteni a “klímaetikett” fogalmát és leírását is. Persze tekintettel minden érintettre, hiszen ez egy közös vállalati kultúra részét is képezheti.
Fotó: Freepik
