A mindennapi életben egyre többet tartózkodunk lakásunkban, sőt a pandémia idején sokunk otthoni munkavégzésre váltott. Mindannyiunk oxigént fogyaszt, ami növeli a levegő szén-dioxid szintjét. A tiszta levegő körülbelül négyötöd részben nitrogénből és egyötöd részben oxigénből áll. Ezenkívül kis mennyiségben szén-dioxid és nemesgázok találhatóak benne.  

Mindenki tudja, mit kell tenni, hogy lakásunk, irodánk levegőjének minőségét javítsuk: szellőztessünk. A rendszeres szellőztetés és a szobanövények javítják a helyiség levegőjének oxigénszintjét. Az oxigénszint szabályozása mellett a levegő páratartalmának beállítása is kulcsfontosságú. De mi a helyzet azon irodahelyiségekkel, ahol az ablakok nem nyithatóak? Mi a helyzet azokkal a helyiségekkel ahol folyamatosan klímaberendezés működik?

Miért van szükség a páratartalom szabályozására?

Európában az átlag kültéri páratartalom 70-80 százalék között mozog. Ez az érték évszaktól is függ. A nappali és a hálószobák ideális páratartalma 40 és 60 százalék között kell, hogy legyen. Ez az érték természetesen ingadozhat a nap folyamán, attól függően, hogy a lakásban hol tartózkodunk, illetve milyen tevékenységet folytatunk. Mi emberek minden egyes nap folyadékot, vagyis párát bocsájtunk ki. Egy ember átlagosan 2 liter vízgőzt tud termelni, amit viszont a szoba levegője elnyel. Lakásunkban főzéskor illetve tisztálkodáskor szintén keletkezik vízgőz.

Hogyan szabályozható manuálisan a páratartalom?

Ősszel vagy télen, mikor fűtéssel melegítjük belterünket, a levegő gyorsabban kiszárad, és a kellemetlen vírusok és baktériumok kevesebb táptalajt kapnak. De legyünk óvatosak, hiszen ha túl száraz a levegő a helyiségben az kellemetlen is lehet, mert kiszárítja a nyálkahártyánkat.

A konklúzió, hogy mértékkel kell fűteni és szellőztetni.

Viszont mérnünk és szabályoznunk kell a páratartalmat, amit sokan elfelejtenek.  A lakásban a túl magas páratartalom elősegíti a penészképződést, ami negatív hatással van az egészségünkre. Ha a páratartalom 60 százalék fölé emelkedik, az a bútor károsodását is okozhatja.

Fontos! A megfelelő szellőztetés pozitív hatással van a helyiség páratartalmára. Hogyan szellőztetsz megfelelően? Ügyelj arra, hogy időnként, de naponta kétszer teljesen nyisd ki az ablakot, és engedd be a jó, friss levegőt. A friss oxigén hatására éberebbnek és élénkebbnek fogod érezni magad. A szellőztetés jelentősen javítja az alvás minőségét is.

Tudtad? Helyezz egy tál vizet a radiátorra, amivel növeled a szoba páratartalmát vagy rakj egy tálba sót, hogy kiszívja a nedvességet a levegőből, amivel csökkented a páratartalmat.

Mi az a higrométer?

A higrométer a páratartalom mérésére szolgáló eszköz. Digitális vagy analóg eszközként kapható, és a helyiség relatív páratartalmát mutatja. A szobahőmérséklet és a páratartalom szorosan összefügg. Ez azt jelenti, hogy ha a páratartalmat digitális higrométerrel mérjük, akkor a legjobb esetben a hőmérsékletet is közvetlenül kell vizsgálni. Ez analóg eszközzel nem lehetséges, és külön kell mindkettőt szabályozni.
Napjainkban szinte minden modern radiátorba beépíthető a termosztát, amellyel bármikor – akár éjszaka is – automatikusan szabályozható a helyiség hőmérséklete.

Szabályozd a levegő minőségét légtisztítóval, klímaberendezéssel!

Ezek a berendezések a levegő folyamatos tisztítását is biztosítják. Pollen, szennyező anyagok és a lebegő porszemcsék kerülnek szűrésre. A rossz levegő befolyásolja a munkavégzés minőségét. Jó példa erre a koncentráció. Elhasználódott, kevés oxigénnel rendelkező helyiségben nehezebben tudunk odafigyelni munkánkra, és még a fejünk is hasogat.
A klímaberendezésekre sokan úgy gondolnak, mint egy levegő hűtő berendezés. Pedig bizonyos légkondicionáló berendezések a páratartalmat is tudják szabályozni. A párátlanító funkció használatával a klíma kiszívja és elvezeti a levegőben található felesleges nedvességet, anélkül, hogy nagyban csökkentené a helyiség hőmérsékletét.
A klímaberendezések folyamatosan cserélik szobánk, irodánk helyiségeinek levegőjét, így biztosítva annak tökéletes minőségét.