Azokból a kérdésekből tallóztunk, amiket gyakran feltesznek a klímaszerelőknek, és amiket eddig még nem tárgyaltunk ki alaposan valamelyik korábbi írásunkban. Nézzük, a külföldi szakportálok cikkei alapján mit szeretnének tudni a legtöbben!

Milyen tényezők határozzák meg a klímaberendezés fajtáját, a légáramlat erősségét és sebességét?

A lehűtendő légköbméter nagysága, a külső hőmérséklet, a benapozottság, az ablakok száma és nagysága, a tető és a falak szigetelése, a helyiségben működő elektromos berendezések – például számítógép, hűtőszekrény – száma, a helyiség elhelyezkedése – tetőtér vagy pince. Az utolsó tényező pedig az idő, pontosabban az, hogy milyen gyorsan akarjuk elérni az optimális hőmérsékletet.

Minden  légkondicionáló berendezés működése során termelődik kondenzvíz? Miért?

Igen. Minél nagyobb a levegő nedvességtartalma, annál több kondenzvíz keletkezik a hűtés során. Ennek a magyarázata az, hogy meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg. Ezért csapódik ki szükségszerűen a víz.

Klímára van szükségem, vagy megteszi egy ventilátor is?

Ezt a kérdést kell eldöntenie, hogy választ kapjon a kérdésre: a külső hőmérséklet általában magasabb annál, mint amit el szeretne érni? Ha a válasz igen, akkor szüksége van a klímára, ellenkező esetben elég lesz egy ventilátor. A második esetben szellőztessen gyakran. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a ventilátor nem képes csökkenteni a levegő páratartalmát. Ha ez is szempont, akkor voksoljon mégis inkább a klímaberendezés mellett.

Miért nem változik meg azonnal a helyiség hőmérséklete, amikor változik az időjárás?

A falak és a bútorok is tárolják a meleget – ezt nevezzük látens melegnek. Akkor próbálhatja meg eredményesen csökkenteni a belső hőmérsékletet, ha a lehűlés legalább néhány napig tart. Ilyenkor szellőztessen. Ha a légáram erősebb a látens melegnél, akkor hosszabb távon is mérsékelheti a helyiség hőmérsékletét.

Elhelyezhetem-e a klímámat a tetőre, a padlásra vagy a picébe?

A kültéri egység lapos tetőre telepítése általában teljesen problémamentes – persze ha társasházban lakik, jó, ha egyeztet a közös képviselővel. A nyeregtetőhöz nehezebb hozzáférni, és a kültéri egységhez gyakran egy külön építményt kell készíteni. A karbantartás költsége is magasabb lehet az átlagosnál. Padláson vagy pincében – kevés kivételes esettől eltekintve – nem szabad elhelyezni a kültéri egységet, mert nem tud megfelelően levegőt beszívni, és speciális tűzvédelmi előírásoknak is meg kell felelni.

Éjszakára bekapcsolva hagyjam a légkondicionáló berendezésemet?

Ez attól függ, mekkora a kinti hőmérséklet, és hány napja tart a hőhullám. Ha több egymást követő napon szökik magasba a hőmérő higanyszála, akkor még a jól szigetelt falak is felmelegednek, és éjszaka leadják a hőt a lakásban. Ilyenkor valószínűleg bekapcsolt klímaberendezés mellett tudunk majd jól aludni. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a készülék a benti levegőt keringeti, ezért időnként szüksége van a felfrissülésre.

Cikkünk 2. része itt olvasható.

Fotó: freepik.com