Egyre többen ismerik fel azt a tényt, hogy a légkondicionáló berendezés fűtésre is használható. A klímaberendezés lehet a megfelelő válasz hűtésre és fűtésre egyaránt, mert az egyre melegebb nyári hónapokban hűtést, az enyhébb téli napokon viszont fűtést biztosít. Ezenkívül az osztott légkondicionáló rendszer még párátlanítani és szellőztetni is tudja a ház helyiségeit.

Hogyan tud fűteni a légkondicionáló rendszer?

Ehhez a klímaberendezés működését egyszerűen megfordítjuk. Hogyan? A hűtőközeg hőt vesz el a külső légtérből, felmelegíti azt a kompresszorban, és kiengedi a beltéri helyiség levegőjébe. Ezáltal a  légkondicionáló rendszer hőszivattyúként fog működni. Mivel a hő a külső levegőből a belső levegőbe kerül, ezért levegő/levegő hőszivattyúnak is nevezik. Ez ellentétben áll a levegő/víz hőszivattyúval, amely melegvizet biztosít. A klímaberendezésen belül a hűtés/fűtés funkció átállítását technikailag az úgynevezett négy utas szelep teszi lehetővé. 

Melyik klímaberendezéssel lehet fűteni?

Egy EU rendelet 2015 óta csak inverteres klíma berendezéseket enged az Európai Unión belül forgalomba hozni. Mindegyik inverteres légkondicionáló berendezés tud fűteni. A régebbi gyártású, nem inverteres, úgynevezett on/off klímák nem mindegyike, de többségük szintén tud fűteni. Ezért érdemes megnézni, hogy a berendezést mikor gyártották és kérjük ki szakember véleményét. A kereskedelemben kapható összes klímaberendezés tud fűteni, de a normál inverteres klímákon kívül megkülönböztetünk téliesített klímákat és fűtésre optimalizált klímákat is. 

Mi a különbség?

A normál inverteres klímával -15 Celsius fokig lehet fűteni. Mert ez a fajta berendezés nem tartalmaz csepptálcát és karter fűtést. Az úgynevezett téliesített klímák rendelkeznek csepptálcával és karterfűtéssel is. Ezért ezek a berendezések alkalmasak arra, hogy -20 Celsius fok külső hőmérsékletig tudjunk fűteni velük.
Hogyan lehetséges ez? Az elektromos fűtőszál amely a kompresszor alján található, nem engedi megdermedni az olajat valamint az elektromos fűtőszál miatt nem fagy bele a csepptálcába a leolvasztáskor létrejövő olvadékvíz. A fűtésre optimalizált klímával akár -35 Celsius fokig tudunk fűteni.

Mire ügyeljünk vásárláskor, ha klímaberendezéssel fűteni is szeretnénk?

Az inverteres klíma berendezésekre a gyártók egy úgynevezett SCOP (korábban COP, amely a coefficient of performance rövidítése) értéket és a EER/SEER mutatót adják meg. A SCOP érték megmutatja a készülék hazai időjárási viszonyokra és a fűtési szezonra vonatkoztatott fűtési hatékonyságot, vagyis, hogy 1 KWh elektromos energiából, mennyi KWh hőenergiát állít elő a klímaberendezés. Ha egy légkondicionáló berendezés SCOP értéke 4, akkor 1 KWh elektromos áram felhasználásával 4 KWh hőenergiát termel. Amennyiben a SCOP értéke a készüléknek 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban lehet fűteni mint gázzal. Az EER ( energy efficiency ratio) mutató a hűtési teljesítmény és az elektromos teljesítményfelvétel arányát, hatásfokát mutatja meg. 

Milyen előnyei vannak a légkondicionálóval történő fűtésnek?

A gáz vagy elektromos fűtési rendszerekhez képest a légkondicionálók mint hőszivattyúk sokkal energiatakarékosabbak. Miért? Mert a hőt közvetlenül a helyiség levegőjébe közvetítik, a szoba hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint vízmelegítéssel, ahol először a vizet melegítjük, amely aztán felmelegíti a levegőt. További érv az is, hogy a fűtési energiát a külső levegőből nyerik, ezért a teljes fűtőteljesítmény töredékét kell hozzáadni áram formájában.
Amennyiben szeretnénk az itt felhasznált elektromos áram kifizetését is megspórolni, napelemmel ez megoldható. Mivel a légkondicionáló fotovoltaikus energiával is működtethető, így tavasszal és nyáron a napelem moduloknak köszönhetően nem kell elektromos áramot vételeznünk a hálózatból. Csak télen kell áramot vásárolni. (Időközben változott a helyzet, erről itt lehet olvasni bővebben!) 

Milyen hátrányai vannak a légkondicionálóval történő fűtésnek?

A készülékválasztás egyik legfontosabb szempontja, hogy milyen hideg van télen. Ez alapján kell tudnunk eldönteni, hogy milyen készüléket vásároljunk. Téliesített klímát, fűtésre optimalizált klímát vagy esetleg klasszikus inverteres klímaberendezést.
Amennyiben nem a megfelelő klímaberendezést választjuk, a hőszivattyú hatásfoka csökken a hőmérséklet különbség növekedésével. Tehát minél hidegebb van kint, és minél inkább növeli a berendezés a kapacitását, annál kevésbé fog hatékonyan működni a légkondicionáló fűtő berendezésként. Mindeközben az áramfogyasztás aránytalanul nő. Hátrányként kell még megemlíteni, hogy a légkondicionáló hője közvetlenül a levegőbe kerül, a meleg levegőt keringetni kell, ez azt jelenti, hogy légmozgás, huzat keletkezik a helyiségben.

Hogyan állítjuk át a klíma berendezést fűtési üzemmódba? 

A klíma berendezés a készülék távirányítóján a Mode vagy Master Control feliratú gombbal állítható fűtés üzemmódba. A különböző készülékek gyártói, különböző ikonokkal jelölik a fűtési üzemmódot. De többnyire egy napocskát vagy a Heat angol szót fogjuk látni a távirányító kijelzőjén. A fűtő üzemmód indítása után a kültéri egység kezd el dolgozni, a beltéri egység ezután megközelítőleg 3-5 perc után elkezdi a meleg levegőt fújni.

Hova helyezzük a beltéri és kültéri egységet?

Az osztott légkondicionáló rendszerrel rendelkező helyiségekben a beltéri egységeket úgy kell elhelyezni, hogy az optimális legyen a hűtéshez és a fűtéshez egyaránt. A falon fej feletti magasságban vagy a mennyezet alatt kell a beltéri egységet elhelyezni. Ez biztosítja, hogy a hűtött levegő automatikusan leereszkedjen, és összekeveredjen a helyiség többi levegőjével. Viszont a fűtött beltéri levegő felemelkedik és összegyűlik a mennyezet alatt, így hőmérséklet különbség keletkezik a szoba alsó és felső légrétege között. Ezért erősebb légmozgást fogunk tapasztalni fűtési üzemmódban, mint nyáron mikor hűt a klímaberendezés. A kültéri egységből nyáron csepeg a víz, amely a beltéri levegőből lecsapódó pára kivezetése. Télen a folyamatot megfordítva, a kültéri egység hideg, a beltéri egység pedig meleg üzemmódra vált. Így a házunkon, lakásunkon kívül csapódik le a pára. A hideg, téli napokon ez ráfagyhat a hőcserélőre, amely jégcsapokat képezhet. Ez viszont balesetveszélyes. Az igaz, hogy a klíma időszakonként megfordítja a működését és meleg levegőt irányít a kültéri egységre, ezáltal leolvasztja a kinti hőcserélőről a jeget.