A napjainkban kapható szinte mindegyik klímaberendezés teljesítménye eléri az A energiaosztályt. A mono split vagy multi split készülékek hatékonyságuk miatt gyakran A +++ energiaosztálybeli besorolással rendelkeznek. Ezért, ha lehetséges, vásároljunk split klímaberendezést. 

Miért fontos az A+++ besorolás?

Sok első látásra kedvező árcédulával rendelkező mobilklíma később nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A mobilklímák sem energiahatékonyságban, sem pedig teljesítményben, de még kényelemben sem tudják  felvenni a versenyt a modern inverteres légkondicionálókkal. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a kiszemelt klímaberendezés lehetőleg A+++ energiabesorolású legyen, mert az azt jelenti, hogy energiatakarékos, környezetbarát berendezést választottunk.

Tipp: mielőtt elindulunk klímaberendezést vásárolni, vegyük számításba a hűtendő/fűtendő helyiségek számát és méretét!

Miért válasszunk duál légkondicionálót

Az időjárás változásával sokan panaszkodnak álmatlanságra, fejfájásra vagy keringési problémákra. Ezért otthonunk hőmérsékletének egyenletes szinten tartása érdekében érdemes klímaberendezést alkalmaznunk. Amennyiben lakásunk, családi házunk több helyiségből áll, akkor az ideális megoldás a duál klíma beszereltetése.
Amikor a döntés megszületett, sokunk tanácstalan, hogy milyen teljesítményű, zajszíntű klímát vásároljunk. Az A+++ légkondicionálók, vagyis a duál klímák hatékonyak és csendesek. Emellett energiahatékonyak, mert nem működnek folyamatosan teljes terhelés mellett. Ehelyett teljesítményüket a hűtési követelményekhez igazítják, és részterheléssel funkcionálnak. Ez jelentősen csökkenti az energiafogyasztást és védi a motort, vagyis majd sok éven keresztül számíthatunk teljesítményükre.
De honnan tudjuk, hogy energiahatékony klímát vásárolunk?

Az energiacímke megmutatja, hogy milyen értékekkel rendelkező klímát várásolunk

Az energiacímkékkel magunk is látjuk, hogy éppen mennyire hatékony, vagy mennyire környezetbarát a kiválasztott klímaberendezés. Az Európai Bizottság 2013. január elsejétől életbe lépett szabályozása szerint minden légkondicionáló berendezésen kötelező feltüntetni, hogy melyik energiaosztályba sorolható. Ezen szabályozás alapján a legjelentősebb mutatók egy viszonylag általános, fix értéken alapuló adatok alapján lettek meghatározva. Melyek ezek?
Hűtési üzemben a SEER-értékekre, a fűtési rendszereknél a SCOP-értékekre kell odafigyelnünk. Mit is jelentenek ezek a mutatók? Ezek szezonális hatékonysági adatok, amelyek az éghajlattól függően tükrözik a klímaberendezés vagy a hőszivattyú egész éves teljesítményét. A SEER a szezonális hűtése energiahatékonyságot jelenti. Ez az érték hűtési üzemmódban a teljes hűtési időszak alatt a légkondicionáló rendszer teljesítményét mutatja. A SCOP a fűtési teljesítmény szezonális hatásfokának mérőszáma.

A légkondicionáló rendszerek energiahatékonysági osztályainak összehasonlítása

Amikor elektronikai eszközt vásárolunk, sokszor a pénztárcánk dönti el, hogy mely készüléket választjuk. Amennyiben azon gondolkodunk, hogy az olcsóbb, ámde kevésbé hatékony légkondicionálót választjuk, azt is eldöntjük, hogy később havonta mennyivel fogunk többet fizetni az energiaszolgáltatónak. A B osztályú klímához képest az A +++ egység körülbelül 40%-kal kevesebb energiát fogyaszt. A készülékek fogyasztástól függően A-tól G-ig terjedő energiaosztályokra vannak osztva, amelyek szintén színkóddal vannak ellátva: A legrosszabb mutatókkal rendelkező készülékeket a G-vel jelölt energiaosztályba soroljuk (piros = rendkívül energiaigényes), a legjobbakat pedig az A +++ (zöld = nagyon energiatakarékos) besorolásban találjuk. Ezért klíma vásárlásakor, legyen az mono split klíma, vagy multi split klímaberendezés, ügyeljünk az energiacímkére. 

Szeretnénk a következő táblázattal egy kis segítséget adni, hogy valójában milyen megtakarítással (villanyszámla) számolhatunk, amennyiben a magasabb energiaosztályba sorolt berendezést vásároljuk meg:

A gyártóknak ma már az összes elektronikai berendezésen, így a klímákon is kötelezően fel kell tüntetniük az úgynevezett energiacímkét, amely azonnali tájékoztatást nyújt nekünk arról, hogy valójában milyen készülékkel is állunk szemben. de nézzük is, amennyiben split klímát vagy duál klímaberendezést választunk, milyen információkat hordoz az EU szabványos energiacímke:

Az energiaosztály hozzárendelése a SEER és SCOP értékek alapján történik

A döntés arról, hogy egy légkondicionáló melyik energetikai besorolást kapja, a meghatározott szezonális hatékonysági értékeken alapul: SEER (hűtésnél) és SCOP (fűtésnél). Amennyiben már érdeklődtünk klímaszerelőnknél, vagy felkerestünk már elektronikai szaküzletet, hogy fűtésre is alkalmas klímaberendezést vásároljunk otthonunkba, irodánkba, akkor valószínűleg már találkoztunk a COP vagy a SCOP rövidítésekkel. Akkor már azt is tudjuk, hogy a COP a Coefficient of Performance angol szóösszetétel rövidítése, ami magyarul annyit jelent, hogy a teljesítmény együtthatója, a SCOP pedig a Seasonal Coefficient of Performance rövidítése vagyis magyarul a szezonális teljesítménytényező. 

Miért nem a korábban használt EER és COP értékeket használjuk?

Az Európai Unióban, 2013. január 1-től érvényben lévő szabályozás szerint a COP és EER értékeket felváltották az életszerűbb SEER (hűtési) és SCOP (fűtési) mutatók, ezek az értékek már a hidegebb és melegebb napokat is számításba veszik, szezonális értékkel korrigálják a korábbi adatokat (EER, COP).

Ha klíma vásárlása előtt állunk, ügyeljünk a következő értékekre, hűtés esetén a következő értékek az irányadók: 

Fűtés esetén a klímákat, ezen belül az inverteres klímákat a következőképpen osztályozzuk:

Összegzésképp elmondható, hogy minél magasabbak a SCOP és a SEER mutatók, annál energiatakarékosabb és ezzel együtt gazdaságosabb klímaberendezést választottunk! Amennyiben még több információt szeretnénk a berendezésről megtudni, akkor a terméken található QR-kódon keresztül azokhoz is hozzájuthatunk. Hogyan? Számunkra is hozzáférhető az EPREL nevű termék nyilvántartási adatbázis, amely lehetővé teszi a még pontosabb és részletesebb összehasonlítást. Mi is ez?
Az EPREL egy olyan online uniós adatbázis, ahol a gyártók a 2017. augusztus 1-jétől forgalomba hozott termékeiket a jogszabályi előírások betartásának ellenőrzéséhez szükséges részletes műszaki dokumentációval együtt kötelesek regisztrálni.